Nyelvtanulás
previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Home  >   50nyelven   >   magyar   >   telugu   >   Tartalomjegyzék


100 [száz]

Határozószavak

 


100 [వంద]

క్రియావిశేషణం

 

 
már egyszer – még soha
ఇంతకుముందు - ఇప్పటి వరకూ లేదు
Intakumundu - ippaṭi varakū lēdu
Volt már ön egyszer Berlinben?
మీరు ఇంతకు మునుపే బర్లీన్ వచ్చారా?
Mīru intaku munupē barlīn vaccārā?
Nem, még soha.
లేదు, ఇప్పటివరకూ రాలేదు.
Lēdu, ippaṭivarakū rālēdu.
 
 
 
 
valaki – senki
ఎవరో ఒకరు-ఎవరూ కాదు
Evarō okaru-evarū kādu
Ismer ön itt valakit (valakiket)?
మీకు ఇక్కడ ఎవరైనా తెలుసా?
Mīku ikkaḍa evarainā telusā?
Nem, nem ismerek itt senkit.
లేదు, నాకు ఇక్కడ ఎవరూ తెలియరు .
Lēdu, nāku ikkaḍa evarū teliyaru.
 
 
 
 
még – már nem
ఇంకొంత సేపు-మరీ ఎక్కువ సేపు కాదు
Iṅkonta sēpu-marī ekkuva sēpu kādu
Sokáig marad még itt?
మీరు ఇక్కడ ఇంకొంత సేపు ఉంటారా?
Mīru ikkaḍa iṅkonta sēpu uṇṭārā?
Nem, már nem sokáig maradok itt.
లేదు, నేను ఇక్కడ ఎక్కువ సేపు ఉండను.
Lēdu, nēnu ikkaḍa ekkuva sēpu uṇḍanu.
 
 
 
 
még valami – semmi
మరేదైనా - ఇంక ఏమీ లేదు
Marēdainā - iṅka ēmī lēdu
Szeretne még valamit inni?
మీరు ఇంకేమైనా తాగదలిచారా?
Mīru iṅkēmainā tāgadalicārā?
Nem, már nem kérek semmit.
వద్దు, నాకు ఇంకేమీ వద్దు
Vaddu, nāku iṅkēmī vaddu
 
 
 
 
már valamit – még semmit
ఇంతకు మునుపే-ఇంకా ఎమీ లేదు
Intaku munupē-iṅkā emī lēdu
Evett már valamit?
మీరు ఇంతకు మునుపే ఏమైనా తిన్నారా?
Mīru intaku munupē ēmainā tinnārā?
Nem, még nem ettem semmit.
లేదు, నేను ఇంకా ఎమీ తినలేదు.
Lēdu, nēnu iṅkā emī tinalēdu.
 
 
 
 
még valaki – már senki
మరొకరు-ఎవరూ కాదు
Marokaru-evarū kādu
Szeretne még valaki kávét?
ఇంకెవరికైనా కాఫీ కావాలా?
Iṅkevarikainā kāphī kāvālā?
Nem, már senki.
వద్దు, ఎవ్వరికీ వద్దు
Vaddu, evvarikī vaddu
 
 
 
 
 

previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…

 

Downloads are FREE for private use, public schools and for non-commercial purposes only!
LICENCE AGREEMENT. Please report any mistakes or incorrect translations here.
© Copyright 2007 - 2015 Goethe Verlag Starnberg and licensors. All rights reserved.
Contact
book2 magyar - telugu kezdőknek