magyar » holland | 65 [hatvanöt] | Tagadás 2

65 [vijfenzestig] Ontkenning 2

Drága a gyűrű?	Is de ring duur?
Nem, csak száz euróba kerül.	Nee, hij kost maar honderd euro.
De nekem csak ötven van.	Maar ik heb er maar vijftig.
Kész vagy már?	Ben je al klaar?
Nem, még nem.	Nee, nog niet.
De mindjárt készen vagyok.	Maar ik ben zo klaar.
Szeretnél még levest?	Wil je nog soep?
Nem, nem akarok többet.	Nee, ik wil er geen meer.
De, még egy fagylaltot.	Maar nog wel een ijsje.
Már régóta laksz itt?	Woon je hier al lang?
Nem, még csak egy hónapja.	Nee, pas een maand.
De már sok embert ismerek.	Maar ik ken al veel mensen.
Holnap mész haza?	Ga je morgen naar huis?
Nem, először a hét végén.	Nee, pas in het weekend.
De már vasárnap visszajövök.	Maar ik kom zondag al terug.
A lányod felnőtt már?	Is je dochter al volwassen?
Nem, ő még csak tizenhét éves.	Nee, ze is pas zeventien.
De már van egy barátja.	Maar ze heeft al een vriend.

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!