magyar » grúz | 71 [hetvenegy] | valamit akarni

71 [სამოცდათერთმეტი] სურვილი

71 [samotsdatertmet'i] survili

Mit akartok?	რა გინდათ თქვენ?; ra gindat tkven?
Akartok futballozni?	ფეხბურთის თამაში გინდათ?; pekhburtis tamashi gindat?
Akartok barátokat látogatni?	მეგობრების მონახულება გინდათ?; megobrebis monakhuleba gindat?
akarni	სურვილი; survili
Nem akarok későn jönni.	არ მინდა გვიან მოვიდე.; ar minda gvian movide.
Nem akarok odamenni.	იქ წასვლა არ მინდა.; ik ts'asvla ar minda.
Haza akarok menni.	სახლში წასვლა მინდა.; sakhlshi ts'asvla minda.
Otthon akarok maradni.	სახლში დარჩენა მსურს.; sakhlshi darchena msurs.
Egyedül akarok lenni.	მარტო ყოფნა მსურს.; mart'o qopna msurs.
Itt akarsz maradni?	აქ გინდა დარჩენა?; ak ginda darchena?
Itt akarsz enni?	აქ გინდა ჭამა?; ak ginda ch'ama?
Itt akarsz aludni?	აქ გინდა ძილი?; ak ginda dzili?
Holnap el akar indulni?	ხვალ გსურთ გამგზავრება?; khval gsurt gamgzavreba?
Akar holnapig maradni?	ხვალამდე გსურთ დარჩენა?; khvalamde gsurt darchena?
Holnap akarja a számlát kifizetni?	ანგარიშის გადახდა ხვალ გსურთ?; angarishis gadakhda khval gsurt?
Akartok diszkóba menni?	დისკოთეკაზე გინდათ?; disk'otek'aze gindat?
Akartok moziba menni?	კინოში გინდათ?; k'inoshi gindat?
Akartok a kávéházba menni?	კაფეში გინდათ?; k'apeshi gindat?

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!