magyar » finn | 65 [hatvanöt] | Tagadás 2

65 [kuusikymmentäviisi] Kieltomuoto 2

Drága a gyűrű?	Onko tämä sormus kallis?
Nem, csak száz euróba kerül.	Ei, se maksaa vain sata euroa.
De nekem csak ötven van.	Mutta minulla on vain viisikymmentä.
Kész vagy már?	Oletko jo valmis?
Nem, még nem.	Ei, en vielä.
De mindjárt készen vagyok.	Mutta olen kohta valmis.
Szeretnél még levest?	Haluaisitko vielä keittoa?
Nem, nem akarok többet.	Ei, en halua enää.
De, még egy fagylaltot.	Mutta haluaisin vielä jäätelön.
Már régóta laksz itt?	Oletko asunut kauan täällä?
Nem, még csak egy hónapja.	En, vasta kuukauden.
De már sok embert ismerek.	Mutta tunnen jo paljon ihmisiä.
Holnap mész haza?	Lähdetkö huomenna kotiin?
Nem, először a hét végén.	En, vasta viikonloppuna.
De már vasárnap visszajövök.	Mutta tulen jo sunnuntaina takaisin.
A lányod felnőtt már?	Onko tyttäresi jo aikuinen?
Nem, ő még csak tizenhét éves.	Ei, hän on vasta seitsemäntoista.
De már van egy barátja.	Mutta hänellä on jo poikaystävä.

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!