magyar » román | 53 [ötvenhárom] | Üzletek

53 [cincizeci şi trei] Magazine

Keresünk egy sportüzeltet.	Căutăm un magazin de articole sportive.
Keresünk egy hentest.	Căutăm o măcelărie.
Keresünk egy gyógyszertárat.	Căutăm o farmacie.
Ugyanis egy futballabdát akarunk venni.	Vrem să cumpărăm o minge de fotbal.
Ugyanis szalámit akarunk venni.	Vrem să cumpărăm salam.
Ugyanis gyógyszereket akarunk venni.	Vrem să cumpărăm medicamente.
Keresünk egy sportüzletet, hogy egy futballabdát vegyünk.	Căutăm un magazin de articole sportive ca să cumpărăm o minge de fotbal.
Keresünk egy hentest, hogy szalámit vegyünk.	Căutăm o măcelărie ca să cumpărăm salam.
Keresünk egy gyógyszertárat, hogy gyógyszereket vegyünk.	Căutăm o farmacie ca să cumpărăm medicamente.
Keresek egy ékszerészt.	Caut un bijutier.
Keresek egy fényképész üzletet.	Caut un magazin foto.
Keresek egy cukrászdát.	Caut o cofetărie.
Ugyanis egy gyűrűt szándékozom venni.	Am de gând să cumpăr un inel.
Ugyanis egy filmet szándékozom venni.	Am de gând să cumpăr un film.
Ugyanis egy tortát szándékozom venni.	Am de gând să cumpăr un tort.
Keresek egy ékszerészt, hogy vegyek egy gyűrűt.	Caut un bijutier pentru a cumpăra un inel.
Keresek egy fényképész üzletet, hogy vegyek egy filmet.	Caut un magazin foto pentru a cumpăra un film.
Keresek egy cukrászdát, hogy vegyek egy tortát.	Caut o cofetărie pentru a cumpăra un tort.

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?