Nyelvtanulás
previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Home  >   50nyelven   >   magyar   >   örmény   >   Tartalomjegyzék


100 [száz]

Határozószavak

 


100 [հարյուր]

մակբայներ

 

 
már egyszer – még soha
երբևէ - երբեք
yerbeve - yerbek’
Volt már ön egyszer Berlinben?
Երբևէ մի անգամ Բեռլինում եղե՞լ եք:
Yerbeve mi angam Berrlinum yeghe՞l yek’
Nem, még soha.
Ոչ, ոչ մի անգամ:
Voch’, voch’ mi angam
 
 
 
 
valaki – senki
ինչ որ մեկը - ոչ մեկը
inch’ vor meky - voch’ meky
Ismer ön itt valakit (valakiket)?
Ինչ որ մեկին (ոչ ոքի)այստեղ ճանաչու՞մ եք:
Inch’ vor mekin (voch’ vok’i)aystegh chanach’u՞m yek’
Nem, nem ismerek itt senkit.
Ոչ, ես այստեղ ոչ մեկի(ոչ ոքի) չեմ ճանաչում:
Voch’, yes aystegh voch’ meki(voch’ vok’i) ch’yem chanach’um
 
 
 
 
még – már nem
դեռ - այլևս
derr - aylevs
Sokáig marad még itt?
Այստեղ դեռ երկա՞ր եք մնալու:
Aystegh derr yerka՞r yek’ mnalu
Nem, már nem sokáig maradok itt.
Ոչ, ես այստեղ այլևս չեմ մնալու:
Voch’, yes aystegh aylevs ch’yem mnalu
 
 
 
 
még valami – semmi
դեռ ինչ որ բան- ոչինչ
derr inch’ vor ban- voch’inch’
Szeretne még valamit inni?
Դեռ ինչ որ բան ուզու՞մ եք խմել:
Derr inch’ vor ban uzu՞m yek’ khmel
Nem, már nem kérek semmit.
Ոչ, ես ոչինչ չեմ ուզում:
Voch’, yes voch’inch’ ch’yem uzum
 
 
 
 
már valamit – még semmit
արդեն ինչ որ բան - դեռ ոչինչ
arden inch’ vor ban - derr voch’inch’
Evett már valamit?
Արդեն ինչ որ բան կերե՞լ եք:
Arden inch’ vor ban kere՞l yek’
Nem, még nem ettem semmit.
Ոչ, դեռ ես ոչինչ չեմ կերել:
Voch’, derr yes voch’inch’ ch’yem kerel
 
 
 
 
még valaki – már senki
ինչ որ մեկը - ոչ մեկը
inch’ vor meky - voch’ meky
Szeretne még valaki kávét?
Ինչ որ մեկը սուրճ ցանկանու՞մ է:
Inch’ vor meky surch ts’ankanu՞m e
Nem, már senki.
Ոչ, ոչ ոք:
Voch’, voch’ vok’
 
 
 
 
 

previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…

 


Downloads are FREE for private use, public schools and for non-commercial purposes only!
LICENCE AGREEMENT. Please report any mistakes or incorrect translations here.
Imprint - Impressum  © Copyright 2007 - 2018 Goethe Verlag Starnberg and licensors. All rights reserved.
Contact
book2 magyar - örmény kezdőknek