magyar » török | 18 [tizennyolc] | Takarítás

18 [on sekiz] Ev temizliği

Ma szombat van.	Bugün Cumartesi.
Ma van időnk.	Bugün vaktimiz var.
Ma kitakarítjuk a lakást.	Bugün evi temizleyeceğiz.
Én a fürdőszobát takarítom.	Ben banyoyu temizliyorum.
A férjem mossa az autót.	Kocam arabayı yıkıyor.
A gyerekek tisztítják a bicikliket.	Çocuklar bisikletleri temizliyor.
Nagymama öntözi a virágokat.	Büyükanne çiçekleri suluyor.
A gyerekek rendbe rakják a gyerekszobát.	Çocuklar çocuk odasını topluyor.
A férjem rendet rak az íróasztalán.	Kocam çalışma masasını topluyor.
A ruhákat a mosógépbe teszem.	Ben çamaşırları çamaşır makinesine dolduruyorum.
Kiterítem a ruhákat.	Çamaşırları asıyorum.
Vasalom a ruhákat.	Çamaşırları ütülüyorum.
Az ablakok piszkosak.	Camlar kirli.
A padló piszkos.	Yerler kirli.
Az edények piszkosak.	Mutfak takımı kirli.
Ki pucolja az ablakokat?	Camları kim temizliyor?
Ki porszívózik?	Kim süpürüyor?
Ki mosogatja el az edényeket?	Tabakları kim yıkıyor?

Anyanyelv? Apanyelv?

Kitől tanulta ön kisgyerekként a nyelvet? Biztosan azt mondja most, hogy az anyjától! Ezt gondolja a legtöbb ember a világon. Az anyanyelv fogalma majdnem az összes nyelvben megtalálható. Mind az angolok mind a kínaiak ismerik. Talán azért, mert az anyák több időt töltenek a gyermekeikkel. Új keletű kutatások azonban más eredményre jutottak. Kimutatták, hogy a nyelvünk legtöbbször apánk nyelve. Kutatók megvizsgálták keverék népek genomjait és nyelveiket. Ezeknél a népeknél a szülők különböző kultúrákból származtak. Ezek a népek évezredekkel ezelőtt alakultak ki. Ennek nagy migrációs mozgások voltak az okai. Ezeknek a keverék népeknek a genomjait genetikailag megvizsgálták. Utána összehasonlították a nép nyelvével. A legtöbb nép az apai ág őseinek nyelvét beszéli. Ez annyit jelent, hogy az ország nyelve az Y kromoszómához tartozó nyelv. A férfiak tehát az idegen országokba magukkal vitték a nyelvüket. Az ottani nők pedig átvették a férfiak új nyelvét. De még ma is nagy hatással vannak az apák a nyelvünkre. A csecsemők a nyelvtanulásnál az apák nyelve felé orientálódnak. Az apák sokkal kevesebbet beszélnek gyerekeikkel. Emellett a férfiak mondatfelépítése egyszerűbb mint a nőké. Ezért a apák nyelve a csecsemők számára alkalmasabb. Nem terheli túl őket és ezáltal egyszerűbben sajátíthatják el. Ezért a gyerekek inkább az apjukat utánozzák beszéd közben mint édesanyjukat. Később azonban inkább az anya szókincse jellemzi majd a gyerekek beszédét. Így mind az anya mind az apa befolyásolja a nyelvünket. Tehát inkább szülői nyelvnek kellene hívni!