magyar » észt | 71 [hetvenegy] | valamit akarni

71 [seitsekümmend üks] midagi tahtma

Mit akartok?	Mida te tahate?
Akartok futballozni?	Tahate te jalgpalli mängida?
Akartok barátokat látogatni?	Tahate te sõpru külastada?
akarni	tahtma
Nem akarok későn jönni.	Ma ei taha hiljaks jääda.
Nem akarok odamenni.	Ma ei taha sinna minna.
Haza akarok menni.	Ma tahan koju minna.
Otthon akarok maradni.	Ma tahan koju jääda.
Egyedül akarok lenni.	Ma tahan üksi olla.
Itt akarsz maradni?	Tahad sa siia jääda?
Itt akarsz enni?	Tahad sa siin süüa?
Itt akarsz aludni?	Tahad sa siin magada?
Holnap el akar indulni?	Tahate te homme ära sõita?
Akar holnapig maradni?	Tahate te homseni jääda?
Holnap akarja a számlát kifizetni?	Tahate te arve alles homme maksta?
Akartok diszkóba menni?	Tahate te diskole minna?
Akartok moziba menni?	Tahate te kinno?
Akartok a kávéházba menni?	Tahate te kohvikusse?

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!