Nyelvtanulás
previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3: 100 lessons  | Free Android app | Free iPhone app

Home  >   50nyelven   >   magyar   >   arab   >   Tartalomjegyzék


100 [száz]

Határozószavak

 


‫100 [مائة]‬

‫الظروف‬

 

 
már egyszer – még soha
‫في وقت مضى ـــ أبداً / ليس بعد‬
fy waqt madaa abdaan / lays bed
Volt már ön egyszer Berlinben?
‫هل سبق أن كنت في برلين؟‬
hl sbq 'an kunt fi barlina?
Nem, még soha.
‫لا،أبداً.‬
la,abdaan.
 
 
 
 
valaki – senki
‫أحد ما ـــ لا أحد‬
ahd ma la 'ahad
Ismer ön itt valakit (valakiket)?
‫أتعرف أحداً هنا؟‬
ateraf ahdaan hna?
Nem, nem ismerek itt senkit.
‫لا، لا أعرف أحداً.‬
laa, la 'aerif ahdaan.
 
 
 
 
még – már nem
‫لا يزال ـــ لم يعد‬
la yazal lm yed
Sokáig marad még itt?
‫هل ستبقى طويلاً هنا؟‬
hl satabqaa twylaan hna?
Nem, már nem sokáig maradok itt.
‫لا، لن أطيل البقاء هنا.‬
la, ln 'util albaqa' huna.
 
 
 
 
még valami – semmi
‫شيء آخر ـــ لاأكثر من.‬
shi' akhar laakthar min.
Szeretne még valamit inni?
‫أترغب في تناول مشروب إضافي؟‬
atarghab fi tanawul mashrub 'iidafi?
Nem, már nem kérek semmit.
‫لا، لا أريد أكثر من ذلك.‬
la, la 'urid 'akthar min dhalaka.
 
 
 
 
már valamit – még semmit
‫قد ... ـــ ليس بعد‬
qd ... lays bed
Evett már valamit?
‫هل أكلت شيئاً ؟‬
hl 'akalat shyyaan ?
Nem, még nem ettem semmit.
‫لا، لم آكل شيئاً بعد.‬
laa, lm akil shyyaan baeda.
 
 
 
 
még valaki – már senki
‫أحد ما ـــ لا أحد‬
ahd ma la 'ahad
Szeretne még valaki kávét?
‫هل هناك أحد يريد قهوة؟‬
hl hunak ahd yurid qahuta?
Nem, már senki.
‫لا، لا أحد.‬
la, la 'ahda.
 
 
 
 

previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3: 100 lessons  | Free Android app | Free iPhone app

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…

 


Downloads are FREE for private use, public schools and for non-commercial purposes only!
LICENCE AGREEMENT. Please report any mistakes or incorrect translations here.
Imprint - Impressum  © Copyright 2007 - 2020 Goethe Verlag Starnberg and licensors. All rights reserved.
Contact
book2 magyar - arab kezdőknek