Parlør

MP3

81 [åttiein]

Fortid 1

81 [nyolcvanegy]	Múlt 1

Velg hvordan du vil se oversettelsen:

Historia til lingvistikken

Språk har alltid fascinert menneske. Historia til språkvitskapen er difor særs lang. Språkvitskapen eller lingvistikken er å studere språk systematisk. Menneske har tenkt på språk i fleire tusen år. Med det utvikla ulike kulturar ulike system. Slik oppsto ulike skildringar av språk. Språkvitskapen i dag er fyrst og fremst bygd på gamle teoriar. Spesielt i Hellas vart mange tradisjonar grunnlagde. Men det eldste kjende verket om språk kjem frå India. Det vart skrive for 3.000 år sidan av grammatikaren Sakatayana. I antikken sysla filosofar som Platon med språk. Seinare utvikla romarane teoriane deira vidare. Arabarane utvikla òg sine eigne tradisjonar i det 8. hundreåret. Allereie då gav verka deira presise skildringar av det arabiske språket. I nyare tid har vi fyrst og fremst forska på kor språket kjem frå. Dei lærde interesserte seg spesielt for språkhistoria. I det 18. hundreåret byrja dei å samanlikne språk med einannan. Slik ville dei forstå korleis språka utvikla seg. Seinare konsentrerte dei seg om språk som system. Det viktigaste spørsmålet var korleis språka fungerer. I dag er det mange retningar innan lingvistikken. Sidan 50-åra er det utvikla fleire nye fagdisiplinar. Desse er til dels sterkt påverka av andre vitskapar. Døme er psykolingvistikk eller interkulturell kommunikasjon. Dei nye retningane innan språkvitskapen er svært spesialiserte. Eit døme på det er feministlingvistikk. Så historia om språkvitskapen går vidare... Så lenge det finst språk, vil mennesket fundere på dei!

Ingen video funnet!

Nedlastinger er GRATIS for personlig bruk, offentlige skoler eller ikke-kommersielle formål.
LISENSAVTALE | Vennligst rapporter eventuelle feil eller uriktige oversettelser her!
Impressum | © Copyright 2007 - 2025 Goethe Verlag Starnberg og lisensgivere.
Alle rettigheter forbeholdt. Kontakt

skrive	í_n_ írni í___ írni ____ írni
Han skreiv eit brev.	Ő (_é_f_) e_y l_v_l_t í_t_ Ő (férfi) egy levelet írt. Ő (______ e__ l______ í___ Ő (férfi) egy levelet írt. _ _______ ___ _______ ____ Ő (férfi) egy levelet írt.
Og ho skreiv eit kort.	É_ ő (_ő_ e_y k_p_s_a_o_ í_t_ És ő (nő) egy képeslapot írt. É_ ő (___ e__ k_________ í___ És ő (nő) egy képeslapot írt. __ _ ____ ___ __________ ____ És ő (nő) egy képeslapot írt.

lese	o_v_s_i olvasni o______ olvasni _______ olvasni
Eg las eit magasin.	Ő (_é_f_) e_y m_g_z_n_ o_v_s_t_. Ő (férfi) egy magazint olvasott. Ő (______ e__ m_______ o________ Ő (férfi) egy magazint olvasott. _ _______ ___ ________ _________ Ő (férfi) egy magazint olvasott.
Og ho las ei bok.	É_ ő (_ő_ e_y k_n_v_t o_v_s_t_. És ő (nő) egy könyvet olvasott. É_ ő (___ e__ k______ o________ És ő (nő) egy könyvet olvasott. __ _ ____ ___ _______ _________ És ő (nő) egy könyvet olvasott.

ta	v_n_i venni v____ venni _____ venni
Han tok ein sigarett.	Ő v_t_ e_y c_g_r_t_á_. Ő vett egy cigarettát. Ő v___ e__ c__________ Ő vett egy cigarettát. _ ____ ___ ___________ Ő vett egy cigarettát.
Ho tok eit stykke sjokoladekake.	Ő v_t_ e_y d_r_b c_o_o_á_é_. Ő vett egy darab csokoládét. Ő v___ e__ d____ c__________ Ő vett egy darab csokoládét. _ ____ ___ _____ ___________ Ő vett egy darab csokoládét.

Han var utru, men ho var trufast.	Ő (_é_f_) h_t_e_ v_l_, d_ ő (_ő_ h_s_g_s v_l_. Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. Ő (______ h_____ v____ d_ ő (___ h______ v____ Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. _ _______ ______ _____ __ _ ____ _______ _____ Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt.
Han var lat, men ho var flittig.	Ő (_é_f_) l_s_a v_l_, d_ ő (_ő_ s_o_g_l_a_ v_l_. Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. Ő (______ l____ v____ d_ ő (___ s_________ v____ Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. _ _______ _____ _____ __ _ ____ __________ _____ Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt.
Han var fattig, men ho var rik.	Ő (_é_f_) s_e_é_y v_l_, d_ ő (_ő_ g_z_a_ v_l_. Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. Ő (______ s______ v____ d_ ő (___ g_____ v____ Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. _ _______ _______ _____ __ _ ____ ______ _____ Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt.

Han hadde ingen pengar, berre gjeld.	N_m p_n_e v_l_, h_n_m a_ó_s_g_. Nem pénze volt, hanem adóssága. N__ p____ v____ h____ a________ Nem pénze volt, hanem adóssága. ___ _____ _____ _____ _________ Nem pénze volt, hanem adóssága.
Han hadde ikkje flaks, berre uflaks.	N_m s_e_e_c_é_e v_l_, h_n_m p_c_j_. Nem szerencséje volt, hanem pechje. N__ s__________ v____ h____ p______ Nem szerencséje volt, hanem pechje. ___ ___________ _____ _____ _______ Nem szerencséje volt, hanem pechje.
Han lukkast ikkje, han berre mislukkast.	N_m s_k_r_ v_l_, h_n_m k_d_r_a_ Nem sikere volt, hanem kudarca. N__ s_____ v____ h____ k_______ Nem sikere volt, hanem kudarca. ___ ______ _____ _____ ________ Nem sikere volt, hanem kudarca.

Han var ikkje fornøgd, men misfornøgd.	N_m v_l_ e_é_e_e_t_ h_n_m e_é_e_e_l_n_ Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. N__ v___ e_________ h____ e___________ Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. ___ ____ __________ _____ ____________ Nem volt elégedett, hanem elégedetlen.
Han var ikkje lukkeleg, men ulukkeleg.	N_m v_l_ s_e_e_c_é_, h_n_m s_e_e_c_é_l_n_ Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. N__ v___ s__________ h____ s_____________ Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. ___ ____ ___________ _____ ______________ Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen.
Han var ikkje sympatisk, men usympatisk.	N_m v_l_ s_i_p_t_k_s_ h_n_m a_t_p_t_k_s_ Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. N__ v___ s___________ h____ a___________ Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. ___ ____ ____________ _____ ____________ Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus.

Parlør

Historia til lingvistikken

Meny

Lenker

Last ned vår app