magyar » olasz | 65 [hatvanöt] | Tagadás 2

65 [sessantacinque] Negazione 2

Drága a gyűrű?	È caro l’anello?
Nem, csak száz euróba kerül.	No, costa solo cento Euro.
De nekem csak ötven van.	Ma io ne ho solo cinquanta.
Kész vagy már?	Sei pronto?
Nem, még nem.	No, non ancora.
De mindjárt készen vagyok.	Sono pronto fra un momento.
Szeretnél még levest?	Vorresti ancora della minestra?
Nem, nem akarok többet.	No, non ne voglio più.
De, még egy fagylaltot.	Ma ancora un gelato.
Már régóta laksz itt?	Abiti qui da tanto tempo?
Nem, még csak egy hónapja.	No, solo da un mese.
De már sok embert ismerek.	Ma conosco già molta gente.
Holnap mész haza?	Vai a casa domani?
Nem, először a hét végén.	No, solo per il fine settimana.
De már vasárnap visszajövök.	Ma io ritorno già domenica.
A lányod felnőtt már?	Tua figlia è già adulta?
Nem, ő még csak tizenhét éves.	No, ha appena diciassette anni.
De már van egy barátja.	Ma lei ha già un amico.

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!