magyar » francia | 65 [hatvanöt] | Tagadás 2

65 [soixante-cinq] Négation 2

Drága a gyűrű?	Est-ce que la bague est chère ?
Nem, csak száz euróba kerül.	Non, elle ne coûte que cent Euro.
De nekem csak ötven van.	Mais, j’en ai seulement cinquante.
Kész vagy már?	As-tu déjà terminé ?
Nem, még nem.	Non, pas encore.
De mindjárt készen vagyok.	Mais j’aurais bientôt fini.
Szeretnél még levest?	Veux-tu encore de la soupe ?
Nem, nem akarok többet.	Non, je n’en veux plus.
De, még egy fagylaltot.	Mais, encore une glace.
Már régóta laksz itt?	Habites-tu depuis longtemps ici ?
Nem, még csak egy hónapja.	Non, juste un mois.
De már sok embert ismerek.	Mais je connais déjà beaucoup de personnes.
Holnap mész haza?	Vas-tu à la maison demain ?
Nem, először a hét végén.	Non, seulement en week-end.
De már vasárnap visszajövök.	Mais je rentre déjà dimanche.
A lányod felnőtt már?	Est-ce que ta fille est déjà une adulte ?
Nem, ő még csak tizenhét éves.	Non, elle a seulement dix-sept ans.
De már van egy barátja.	Mais elle a déjà un petit ami.

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!