magyar » litván | 71 [hetvenegy] | valamit akarni

71 [septyniasdešimt vienas] ko norėti

Mit akartok?	Ko (jūs) norite?
Akartok futballozni?	Ar norite žaisti futbolą?
Akartok barátokat látogatni?	Ar norite aplankyti draugus?
akarni	norėti
Nem akarok későn jönni.	(Aš) nenoriu vėluoti.
Nem akarok odamenni.	(Aš) nenoriu ten eiti.
Haza akarok menni.	(Aš) noriu eiti namo.
Otthon akarok maradni.	(Aš) noriu būti / likti namie.
Egyedül akarok lenni.	(Aš) noriu būti vienas / viena.
Itt akarsz maradni?	Ar nori likti čia?
Itt akarsz enni?	Ar nori valgyti čia?
Itt akarsz aludni?	Ar nori miegoti čia?
Holnap el akar indulni?	Ar (jūs) norite rytoj išvažiuoti?
Akar holnapig maradni?	Ar (jūs) norite pasilikti iki rytojaus?
Holnap akarja a számlát kifizetni?	Ar (jūs) norite apmokėti sąskaitą rytoj?
Akartok diszkóba menni?	Ar norite į diskoteką?
Akartok moziba menni?	Ar norite į kiną?
Akartok a kávéházba menni?	Ar norite į kavinę?

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!