magyar » litván | 18 [tizennyolc] | Takarítás

18 [aštuoniolika] Tvarkymasis namuose

Ma szombat van.	Šiandien šeštadienis.
Ma van időnk.	Šiandien (mes) turime laiko.
Ma kitakarítjuk a lakást.	Šiandien (mes) valome butą.
Én a fürdőszobát takarítom.	Aš valau / šveičiu vonią.
A férjem mossa az autót.	Mano vyras plauna automobilį.
A gyerekek tisztítják a bicikliket.	Vaikai valo dviračius.
Nagymama öntözi a virágokat.	Senelė laisto gėles.
A gyerekek rendbe rakják a gyerekszobát.	Vaikai tvarko vaikų kambarį.
A férjem rendet rak az íróasztalán.	Mano vyras tvarko savo rašomąjį stalą.
A ruhákat a mosógépbe teszem.	(Aš) dedu skalbinius į skalbyklę.
Kiterítem a ruhákat.	(Aš) džiaustau skalbinius.
Vasalom a ruhákat.	(Aš) lyginu skalbinius.
Az ablakok piszkosak.	Langai (yra) nešvarūs.
A padló piszkos.	Grindys (yra) nešvarios.
Az edények piszkosak.	Indai (yra) nešvarūs.
Ki pucolja az ablakokat?	Kas valo langus?
Ki porszívózik?	Kas siurbia dulkes?
Ki mosogatja el az edényeket?	Kas plauna indus?

Anyanyelv? Apanyelv?

Kitől tanulta ön kisgyerekként a nyelvet? Biztosan azt mondja most, hogy az anyjától! Ezt gondolja a legtöbb ember a világon. Az anyanyelv fogalma majdnem az összes nyelvben megtalálható. Mind az angolok mind a kínaiak ismerik. Talán azért, mert az anyák több időt töltenek a gyermekeikkel. Új keletű kutatások azonban más eredményre jutottak. Kimutatták, hogy a nyelvünk legtöbbször apánk nyelve. Kutatók megvizsgálták keverék népek genomjait és nyelveiket. Ezeknél a népeknél a szülők különböző kultúrákból származtak. Ezek a népek évezredekkel ezelőtt alakultak ki. Ennek nagy migrációs mozgások voltak az okai. Ezeknek a keverék népeknek a genomjait genetikailag megvizsgálták. Utána összehasonlították a nép nyelvével. A legtöbb nép az apai ág őseinek nyelvét beszéli. Ez annyit jelent, hogy az ország nyelve az Y kromoszómához tartozó nyelv. A férfiak tehát az idegen országokba magukkal vitték a nyelvüket. Az ottani nők pedig átvették a férfiak új nyelvét. De még ma is nagy hatással vannak az apák a nyelvünkre. A csecsemők a nyelvtanulásnál az apák nyelve felé orientálódnak. Az apák sokkal kevesebbet beszélnek gyerekeikkel. Emellett a férfiak mondatfelépítése egyszerűbb mint a nőké. Ezért a apák nyelve a csecsemők számára alkalmasabb. Nem terheli túl őket és ezáltal egyszerűbben sajátíthatják el. Ezért a gyerekek inkább az apjukat utánozzák beszéd közben mint édesanyjukat. Később azonban inkább az anya szókincse jellemzi majd a gyerekek beszédét. Így mind az anya mind az apa befolyásolja a nyelvünket. Tehát inkább szülői nyelvnek kellene hívni!