magyar » spanyol | 65 [hatvanöt] | Tagadás 2

65 [sesenta y cinco] Negación 2

Drága a gyűrű?	¿Es caro el anillo?
Nem, csak száz euróba kerül.	No, sólo cuesta cien euros.
De nekem csak ötven van.	Pero yo sólo tengo cincuenta.
Kész vagy már?	¿Has terminado ya?
Nem, még nem.	No, aún no.
De mindjárt készen vagyok.	Pero termino enseguida.
Szeretnél még levest?	¿Quieres más sopa?
Nem, nem akarok többet.	No, no quiero más.
De, még egy fagylaltot.	Pero un helado sí.
Már régóta laksz itt?	¿Hace mucho tiempo que vives aquí?
Nem, még csak egy hónapja.	No, sólo un mes.
De már sok embert ismerek.	Pero ya conozco a mucha gente.
Holnap mész haza?	¿Te vas a casa mañana?
Nem, először a hét végén.	No, me voy el fin de semana.
De már vasárnap visszajövök.	Pero el domingo ya vuelvo.
A lányod felnőtt már?	¿Tu hija ya es mayor de edad?
Nem, ő még csak tizenhét éves.	No, sólo tiene diecisiete años.
De már van egy barátja.	Pero ya tiene novio.

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!