Nyelvtanulás
previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  61-70  | Free Android app | Free iPhone app

Home  >   50nyelven   >   magyar   >   maráthi   >   Tartalomjegyzék


67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

 


६७ [सदुसष्ट]

संबंधवाचक सर्वनाम २

 

 
a szemüveg
चष्मा
caṣmā
Elfelejtette a szemüvegét.
तो आपला चष्मा विसरून गेला.
tō āpalā caṣmā visarūna gēlā.
Hol van hát a szemüvege?
त्याने त्याचा चष्मा कुठे ठेवला?
Tyānē tyācā caṣmā kuṭhē ṭhēvalā?
 
 
 
 
az óra
घड्याळ
Ghaḍyāḷa
Az órája elromlott.
त्याचे घड्याळ काम करत नाही.
tyācē ghaḍyāḷa kāma karata nāhī.
Az óra a falon van.
घड्याळ भिंतीवर टांगलेले आहे.
Ghaḍyāḷa bhintīvara ṭāṅgalēlē āhē.
 
 
 
 
az útlevél
पारपत्र
Pārapatra
Elveszítette az útlevelét.
त्याने त्याचे पारपत्र हरवले.
tyānē tyācē pārapatra haravalē.
Hol van hát az ő útlevele?
मग त्याचे पारपत्र कुठे आहे?
Maga tyācē pārapatra kuṭhē āhē?
 
 
 
 
ők – övék
ते – त्यांचा / त्यांची / त्यांचे / त्यांच्या
Tē – tyān̄cā/ tyān̄cī/ tyān̄cē/ tyān̄cyā
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket.
मुलांना त्यांचे आई – वडील सापडत नाहीत.
mulānnā tyān̄cē ā'ī – vaḍīla sāpaḍata nāhīta.
De ott jönnek már a szüleik!
हे बघा, त्यांचे आई – वडील आले.
Hē baghā, tyān̄cē ā'ī – vaḍīla ālē.
 
 
 
 
Ön – Öné
आपण – आपला / आपली / आपले / आपल्या
Āpaṇa – āpalā/ āpalī/ āpalē/ āpalyā
Milyen volt az útja, Müller úr?
आपली यात्रा कशी झाली श्रीमान म्युलर?
āpalī yātrā kaśī jhālī śrīmāna myulara?
Hol van a felesége, Müller úr?
आपली पत्नी कुठे आहे श्रीमान म्युलर?
Āpalī patnī kuṭhē āhē śrīmāna myulara?
 
 
 
 
Ön – Öné
आपण – आपला / आपली / आपले / आपल्या
Āpaṇa – āpalā/ āpalī/ āpalē/ āpalyā
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony?
आपली यात्रा कशी झाली श्रीमती श्मिड्ट?
āpalī yātrā kaśī jhālī śrīmatī śmiḍṭa?
Hol van a férje, Schmidt asszony?
आपले पती कुठे आहेत श्रीमती श्मिड्ट?
Āpalē patī kuṭhē āhēta śrīmatī śmiḍṭa?
 
 
 
 
 

previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  61-70  | Free Android app | Free iPhone app

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!

 

Downloads are FREE for private use, public schools and for non-commercial purposes only!
LICENCE AGREEMENT. Please report any mistakes or incorrect translations here.
© Copyright 2007 - 2016 Goethe Verlag Starnberg and licensors. All rights reserved.
Contact
book2 magyar - maráthi kezdőknek