Nyelvtanulás
previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Home  >   50nyelven   >   magyar   >   perzsa   >   Tartalomjegyzék


100 [száz]

Határozószavak

 


‫100 [صد]‬

‫قیدها‬

 

 
már egyszer – még soha
‫ تاکنون – هرگز ‬
tâkonun - hargez
Volt már ön egyszer Berlinben?
‫آیا تا به حال در برلین بوده اید؟‬
âyâ tâ be hâl dar berlin bude-id?
Nem, még soha.
‫نه، هرگز.‬
na, hargez.
 
 
 
 
valaki – senki
‫کسی – هیچکس‬
kasi - hichkas
Ismer ön itt valakit (valakiket)?
‫شما اینجا کسی را می شناسید؟‬
shomâ injâ kasi râ mishenâsid?
Nem, nem ismerek itt senkit.
‫نه، من اینجا کسی را نمی شناسم.‬
na, man injâ kasi râ nemishenâsam.
 
 
 
 
még – már nem
‫هنوز هم – دیگر نه‬
hanuz ham - digar na
Sokáig marad még itt?
‫شما مدت بیشتری اینجا می مانید؟‬
shomâ mod-dat-e bishtari injâ mimânid?
Nem, már nem sokáig maradok itt.
‫نه، من دیگر زیاد اینجا نمی مانم.‬
na, man digar ziâd injâ nemimânam.
 
 
 
 
még valami – semmi
‫مقداری دیگر – بیشتر از این نه‬
meghdâri digar - bishtar az in na
Szeretne még valamit inni?
‫می خواهید مقداری دیگر بنوشید؟‬
mikha-heed meghdâri digar benushid?
Nem, már nem kérek semmit.
‫نه، بیش از این نمی خواهم.‬
na, bish az in nemikhâham.
 
 
 
 
már valamit – még semmit
‫تا حالا مقداری – هنوز هیچ‬
tâ hâlâ meghdâri - hanuz hich
Evett már valamit?
‫شما چیزی خورده اید؟‬
shomâ chizi khorde-id?
Nem, még nem ettem semmit.
‫نه، هنوز هیچ چیز نخورده ام.‬
na, hanuz hich chiz nakhorde-am.
 
 
 
 
még valaki – már senki
‫کس دیگر – هیچ کس دیگر‬
kas-e digar - hich kas-e digar
Szeretne még valaki kávét?
‫کس دیگری قهوه می خواهد؟‬
kas-e digari ghahve mikhâ-had?
Nem, már senki.
‫نه، دیگر کسی نمی خواهد.‬
na, digar kasi nemikhâ-had
 
 
 
 
 

previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…

 

Downloads are FREE for private use, public schools and for non-commercial purposes only!
LICENCE AGREEMENT. Please report any mistakes or incorrect translations here.
© Copyright 2007 - 2016 Goethe Verlag Starnberg and licensors. All rights reserved.
Contact
book2 magyar - perzsa kezdőknek