Nyelvtanulás
previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Home  >   50nyelven   >   magyar   >   görög   >   Tartalomjegyzék


100 [száz]

Határozószavak

 


100 [εκατό]

Επιρρήματα

 

 
már egyszer – még soha
ήδη – ποτέ μέχρι τώρα
ídi – poté méchri tóra
Volt már ön egyszer Berlinben?
Έχετε επισκεφτεί ποτέ το Βερολίνο;
Échete episkefteí poté to Verolíno?
Nem, még soha.
Όχι, ποτέ μέχρι τώρα.
Óchi, poté méchri tóra.
 
 
 
 
valaki – senki
κάποιος – κανείς / κανένας
kápoios – kaneís / kanénas
Ismer ön itt valakit (valakiket)?
Ξέρετε κάποιον εδώ;
Xérete kápoion edó?
Nem, nem ismerek itt senkit.
Όχι, δεν ξέρω κανέναν εδώ.
Óchi, den xéro kanénan edó.
 
 
 
 
még – már nem
ακόμα – όχι πια / πλέον
akóma – óchi pia / pléon
Sokáig marad még itt?
Θα μείνετε πολύ ακόμα εδώ;
Tha meínete polý akóma edó?
Nem, már nem sokáig maradok itt.
Όχι, δεν θα μείνω πολύ ακόμη εδώ.
Óchi, den tha meíno polý akómi edó.
 
 
 
 
még valami – semmi
κάτι ακόμα – τίποτα άλλο
káti akóma – típota állo
Szeretne még valamit inni?
Θα θέλατε να πιείτε κάτι ακόμα;
Tha thélate na pieíte káti akóma?
Nem, már nem kérek semmit.
Όχι, δε θα ήθελα τίποτα άλλο.
Óchi, de tha íthela típota állo.
 
 
 
 
már valamit – még semmit
ήδη κάτι – τίποτα ακόμα
ídi káti – típota akóma
Evett már valamit?
Έχετε φάει ήδη κάτι;
Échete fáei ídi káti?
Nem, még nem ettem semmit.
Όχι, δεν έχω φάει τίποτα ακόμα.
Óchi, den écho fáei típota akóma.
 
 
 
 
még valaki – már senki
κάποιος ακόμα – κανείς άλλος
kápoios akóma – kaneís állos
Szeretne még valaki kávét?
Θα ήθελε κάποιος ακόμα καφέ;
Tha íthele kápoios akóma kafé?
Nem, már senki.
Όχι, κανείς άλλος.
Óchi, kaneís állos.
 
 
 
 
 

previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…

 

Downloads are FREE for private use, public schools and for non-commercial purposes only!
LICENCE AGREEMENT. Please report any mistakes or incorrect translations here.
© Copyright 2007 - 2015 Goethe Verlag Starnberg and licensors. All rights reserved.
Contact
book2 magyar - görög kezdőknek