Nyelvtanulás
previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Home  >   50nyelven   >   magyar   >   bengáli   >   Tartalomjegyzék


100 [száz]

Határozószavak

 


১০০ [একশ]

ক্রিয়া বিশেষণ

 

 
már egyszer – még soha
আগে থেকেই – এখনও পর্যন্ত নয়
Āgē thēkē´i – ēkhana´ō paryanta naẏa
Volt már ön egyszer Berlinben?
আপনি কি এর আগেও বার্লিনে ছিলেন?
Āpani ki ēra āgē´ō bārlinē chilēna?
Nem, még soha.
না, এখনও পর্যন্ত নয় ৷
Nā, ēkhana´ō paryanta naẏa
 
 
 
 
valaki – senki
কাউকে – কাউকে না
Kā´ukē – kā´ukē nā
Ismer ön itt valakit (valakiket)?
আপনি এখানে কাউকে চেনেন?
Āpani ēkhānē kā´ukē cēnēna?
Nem, nem ismerek itt senkit.
না, আমি এখানে কাউকে চিনি না ৷
Nā, āmi ēkhānē kā´ukē cini nā
 
 
 
 
még – már nem
একটু দেরী – খুব বেশী দেরী নয়
Ēkaṭu dērī – khuba bēśī dērī naẏa
Sokáig marad még itt?
আপনি কি এখানে আরো বেশী সময় থাকবেন?
Āpani ki ēkhānē ārō bēśī samaẏa thākabēna?
Nem, már nem sokáig maradok itt.
না, আমি এখানে খুব বেশী সময় থাকব না ৷
Nā, āmi ēkhānē khuba bēśī samaẏa thākaba nā
 
 
 
 
még valami – semmi
অন্য কিছু – অন্য কিছুই না
An´ya kichu – an´ya kichu´i nā
Szeretne még valamit inni?
আপনি কি অন্য কিছু পান করতে চান?
Āpani ki an´ya kichu pāna karatē cāna?
Nem, már nem kérek semmit.
না, আমি আর কিছুই চাই না ৷
Nā, āmi āra kichu´i cā´i nā
 
 
 
 
már valamit – még semmit
আগে থেকেই কিছু – এখনও পর্যন্ত কিছুই না
Āgē thēkē´i kichu – ēkhana´ō paryanta kichu´i nā
Evett már valamit?
আপনি কি আগে থেকেই কিছু খেয়েছেন?
Āpani ki āgē thēkē´i kichu khēẏēchēna?
Nem, még nem ettem semmit.
না, আমি এখনো পর্যন্ত কিছুই খাই নি ৷
Nā, āmi ēkhanō paryanta kichu´i khā´i ni
 
 
 
 
még valaki – már senki
অন্য কেউ – কেউ না
An´ya kē´u – kē´u nā
Szeretne még valaki kávét?
আর কারো কফি চাই?
Āra kārō kaphi cā´i?
Nem, már senki.
না, আর কারোর না ৷
Nā, āra kārōra nā
 
 
 
 
 

previous page  up Tartalomjegyzék  next page  | Free download MP3:  ALL  91-100  | Free Android app | Free iPhone app

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…

 

Downloads are FREE for private use, public schools and for non-commercial purposes only!
LICENCE AGREEMENT. Please report any mistakes or incorrect translations here.
© Copyright 2007 - 2015 Goethe Verlag Starnberg and licensors. All rights reserved.
Contact
book2 magyar - bengáli kezdőknek